Beke György íróra emlékezett Gellért Géza, aki huszonhat évig volt a székelyudvarhelyi könyvtár igazgatója. Beke György magyarságtudattal a szívében és a tudás vágyával lelkében, szívós kitartással járta be Erdélyt azért, hogy sorra megjelentesse riportkönyveit, melyek a legnagyobb olvasottságnak örvendtek. Beke Györgynek egymás után jelentek meg riportkötetei, köztük olyanok is, melyeket indexre tettek. Ezekről jegyzéket kaptak a könyvtárban, leemelték a polcról, és a raktárban helyezték el annak ellenére, hogy hetente szólították fel, a jelzett köteteket küldjék Csíkszeredába. Nem küldték, mert tudták, milyen sors vár az indexre tett könyvekre. Jól tették, mert 1989 után hiánytalanul visszahelyezhették a polcokra Beke György és mások munkáit. /Gellért Géza, Székelyudvarhely: Beke Györgyre emlékezem. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2007. március 9.
A jövő héten derül ki az, hogy ki lesz a székelyudvarhelyi városi könyvtár új igazgatója. A versenyvizsgát lebonyolították, többségi javaslatot is tettek az igazgató kilétét illetően. Szász Jenő polgármester a jövő héten, egy újabb meghallgatás után nevezi ki a kulturális intézmény új igazgatóját. Három jelölt volt: Lőrincz György író, Kovács Csaba újságíró, valamint Szabó Károly, a városi könyvtár látvány- és hangzóanyagtárának vezetője. A bizottság többsége az intézmény alkalmazottját, a jelenleg igazgatói feladatokat is ellátó Szabó Károlyt javasolta a tisztségre, néhányan pedig Lőrincz György írót. /Szász Emese: Ki lesz a városi könyvtár igazgatója? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2007. március 14.
Szabó Károly korábbi aligazgató nyerte meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát – jelentette be Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. /K. E. G. : Kinevezték a tékavezetőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2007. április 4.
Székelyudvarhelyen a könyvtárba járó, olvasni szerető gyermekek további ösztönzésére azt az ötletet találta ki a könyvtár vezetősége, valamint vezetője, Szabó Károly, hogy felkérik azokat a rendszeresen könyveket kölcsönző, olvasmányokat szerető gyermekeket, díszítsék fel a gyermekkönyv-részleget. A könyvtár és a Kuckó Egyesület közösen tervezte meg ezt az akciót, melyre április 4-én kerül sor a városi könyvtárban. Az ötletgazdák azt tervezik, hogy ezt a könyvtári foglalkozást havonta megismétlik. A városi könyvtárt ideiglenesen Szabó Károly igazgatja. /Barabás Blanka: Csalogató gyermekkönyvrészleg a városi könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./
2007. április 19.
Újabb pályázatot írnak ki Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár igazgatói tisztsége betöltésére. Szabó Károly, a könyvtár munkatársa kapta a legnagyobb osztályzatot. A döntés eredményét megóvta a második helyezett, Lőrincz György író. Szász Jenő polgármester jelezte, hogy a szakmai bizottság döntését egy újabb, általa összehívott bizottság fogja felülbírálni. Az új összetételű bizottság végül úgy döntött, hogy új pályázati kiírást tesznek közzé a könyvtárigazgatói tisztség betöltésére. /Újabb pályázat az igazgatói tisztségre. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2007. június 19.
A Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/ munkatársai a Helyi értékek feltárása és megőrzése elnevezésű program részeként ellátogattak Székelyderzsbe, melynek során néprajzi gyűjtésre vállalkoztak. Két évvel ezelőtt hasonló céllal indultak Homoródalmásra, festett bútorok után kutatva. Derzsen is régi festett bútorokat kerestek, azok motívumainak feltárására vállalkoztak. Bencze Ilona egyesületvezető mellett ott volt Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Ivácsony Zsuzsa magyar-néprajz szakos tanár, valamint néprajzos tanítványai, Szabó Károly, a Városi Könyvtár igazgatója, Bencze Margit néprajzos és Vajda Ildikó, a Kuckó munkatársa. A néprajzi gyűjtés házról házra zajlott, festett bútorokat örökítettek meg a fényképezőgép segítségével, ugyanakkor régi családi fényképeket is gyűjtöttek az út során, melyet az udvarhelyi múzeum részére szereztek be. A munka eredménye, akárcsak a homoródalmási kiadvány – Homordalmási bútorfestők nyomában címmel publikálták, és motívumokat, kifestésre alkalmas motívumrajzokat tartalmazott –, egy könyvben jelenik majd meg augusztusban. Ez a derzsi bútorfestésben alkalmazott motívumokat mutatja be. Jelenleg a begyűjtött anyagokat vizsgálják. A gyűjtés alatt körülbelül 20-25 padot találtak, és kendőszeget. A padok talán azért maradtak meg a faluban, , mert nagyságuk miatt (több, mint három méteresek) nem szállították el a kereskedők. /Barabás Blanka: Derzsi motívumkincs egy tarsolyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./
2007. június 20.
A székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a vakáció idején is tart rendezvényeket. A könyvtár kölcsönzőrészlegén napi kétszáz körüli a látogatók száma, akiknek 50–60%-a iskoláskorú. Az olvasóteremben, illetve a látvány- és hangzóanyagrészlegen is megfordul mintegy napi 100–150 látogató. Továbbra is működik szerda esténként a filmklub. /Antal Ildikó: Vakációs program az udvarhelyi könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2007. augusztus 18.
Annak ellenére, hogy még áprilisban új pályázati kiírásról döntött az illetékes bizottság a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatói tisztségére, a versenyvizsgát a mai napig nem hirdették meg. Szász Jenő polgármester tudatta, az őszi hónapokban írnak ki versenyvizsgát. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2008. január 16.
Jövő héten új helyszínen, a székelyudvarhelyi városi könyvtár látvány- és hangzóanyag tárában jelentkezik a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház kulisszaprogramja. A havi rendszerességgel megtartott Hangba írt színház felolvasószínházi est keretében ez alkalommal Tamási Áron műveiből olvasnak. /Felolvasószínház Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2008. október 24.
Az 1956. október 23-i eseményekre emlékeztek Székelyudvarhelyen. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyudvarhelyi tagszervezetének szervezésében az évforduló kapcsán ifj. Tompó Lóránd irodalomtörténész tartott előadást Amit még mindig elhallgatnak 1956-ról címmel. Az előadás után a HVIM tagjai megkoszorúzták a ferences rendi templom mellett álló politikai foglyok emlékművét. Az udvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén is levetítették Bokor Attila: 56 csepp vér című filmjét. /1956-ra emlékeztek Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2008. november 8.
November 7-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban Pataki József (1908–1993) történészre emlékezve konferenciát tartottak, amelyen a történész munkásságát Kiss András, Sipos Gábor és Forró Albert ismertette. Pataki József történész tanári pályáját Kolozsváron kezdte, majd Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tanított, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban került haza, 1956-tól a kolozsvári Történeti Intézetnél és a Bolyai Tudományegyetemen dolgozott. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Úttörő értékűek Erdély gazdasági fejlődésének ütemére vonatkozó kutatásai, történetírói érdemei közé sorolják a székelység múltjára vonatkozó forrásanyag feltárását is. Fontosabb munkái: Anjou királyaink és a két román vajdaság (1944), Domeniul Hunedoara la Székely oklevéltár I-II., III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával 1983, 1985, 1994), Kolozsvári emlékírók 1603–1720 (1990), Kászonszéki krónika 1650–1750 (Imreh Istvánnal közösen, 1992). A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Haáz Rezső Múzeum, a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár november 8-án tudományos konferenciát szervez. Az állami levéltárak munkatársai témakörben Flóra Ágnes (Kolozsvár), Bicsok Zoltán (Csíkszereda), Nagy Botond (Sepsiszentgyörgy), László Márton (Marosvásárhely) mutatják be tanulmányaikat, az egyházi levéltárak kapcsán pedig Bernád Rita (Gyergyószentmiklós), Róth András Lajos – Gidó Csaba (Székelyudvarhely) előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A konferencia második része fórum jellegű, amelynek témája a levéltárak helyzete. /Konferenciák a Magyar Tudomány Napjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2009. január 13.
Épület nélkül maradhat a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, mert a szocializmus éveiben államosított épületet egykori tulajdonosa visszakapta. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója szerint a legmegfelelőbb hely az intézmény számára a Székelytámadt várban lévő Eötvös József Szakközépiskola épülete lenne. Az épületben létre kellene hozni egy kulturális-turisztikai központot, ahol helyet kaphatna a múzeumon kívül többek közt a városi könyvtár is. Ferencz Csaba, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatója kivitelezhetetlennek tartja ezt az elképzelést. Bunta Levente polgármester közölte, a városnak közel ötvenmillió lejes adóssága halmozódott fel. /Bágyi Bencze Jakab: Otthontalan múlt: udvarhelyi ingatlangondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2009. november 27.
Nyolc vadonatúj, webkamerával, fülhallgatóval felszerelt számítógéppel, egy lapolvasóval és egy nyomtatóval gazdagodott a napokban a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a Biblionet – A világ az én könyvtáram elnevezésű fejlesztési projektre leadott sikeres pályázat révén. A könyvtárakat számítógépes technikai eszközökkel, támogató Bill és Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott ötéves program célja, hogy a lakosság minél szélesebb rétegének lehetőséget nyújtson megbarátkozni a korszerű eszközökkel. /Lázár Emese: Ingyenes internet a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./
2009. november 27.
Szigethi Gyula Mihály-emlékévet hirdetett a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 2009-ben, mivel 250 éve született Székelyudvarhely neves helytörténésze, drámaírója. „Szigethi Gyula Mihály méltatlanul elfelejtett nagy tudású embere a városnak, aki többek között a világi színjátszást is meghonosította Székelyudvarhelyen” – ismertette életét Szabó Károly, a városi könyvtár igazgatója. Novemberben két rendezvénnyel tisztelegtek Szigethi emléke előtt. November 13-án Csáki Árpád történész Szigethi Gyula Mihály emlékezete és Róth András Lajos történész Szigethi Gyula Mihály tartalomjegyzéke címmel tartott előadást, bemutatva a neves professzor munkásságát. 25-én telt ház előtt zajlott a Tomcsa Sándor Színház színművészei és diákok közreműködésével Szigethi Gyula Mihály Százszorszép című vígjátékának felolvasószínházi előadása. Szigethi Gyula Mihály Marosvásárhelyen született 1759-ben, de Székelyudvarhelyen élt és alkotott, itt hunyt el 1837-ben. Drámaíró, Székelyudvarhely helytörténetírója, tanár. 1797-től a székelyudvarhelyi református kollégium bölcsészeti tanára volt. 1801-ben megalapította a Székelyudvarhelyen a diákszínjátszás kezdetét jelentő „Játzdó-Színt”. Több kötetben jelentette meg Székelyudvarhely történetének leírását, drámákat írt és fordított. /Csáki Emese: Szigethi Gyula Mihályra emlékezett a székelyudvarhelyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
